Az óföldeáki erődtemplom

A templom magja a 15. század elején épült. 1429-ben V. Márton pápa bullát adott ki, amely Balázsfalvi Dénesnek, a kérelmező papnak római fölszentelését tanúsította, másrészt beiktatta őt a földeáki Szent Márton templom javaiba. A gótikus alapozású templom szentélye a nyolcszög há­rom oldalával záródott, a szentély keleti, észak­keleti és délkeleti falát gótikus ablakok díszítet­ték. A szentély déli oldalán az eredeti gótikus ablak kávaszélessége 32 cm. A szentély és a sek­restye között gótikus kőkeretű ajtó volt. A templom hossza hozzávetőleg 10 öl  lehetett. ebből 4 ölnyi a szentély: a szentély szélessége 3 öl 3 sukk, a hajóé 4 öl 3 sukk. A szentély és a hajó gótikus boltozatú lehetett.

 

A templom 15 századi rekonstruált alaprajza

A templomot a 15. században vagy a 16. szá­zad elején védőfallal vették körül. A templom­erőd 24 x 38 m nagyságú volt. A szakaszos alapo­zású erőd falai 78-100 cm szélesek. A védőfalba tornyok épültek: északon harangtorony, nyuga­ton kaputorony, délen kapuvédő tornyocska vagy bástya. A gótikus harangtorony a templom északi oldalától 6,5 m távolságban állt, belső mérete 250-270 cm. A nyugati kaputorony egyszerre épült az erőd fallal. A déli kaputorony 2,70x3,60 cm nagyságú területet övezett. Az erődfal külső oldalán, tőle 2-8,5 m távolságra futott a sánc­árok. Oldalait és alját 2-6 cm vastagságban agyaggal döngölték.
Az első helyreállítás. Az 1552. évi török hadjáratot még átvészelte a falu, de 1596-ban teljesen megsemmisítette a települést. puszta lett belőle. Ennek a hadjáratnak templom és az erődfal is jelentős mértékben áldozatul eshetett. A falu min­tegy fél évszázadnyi tetszhalál után új életre kelt, a 17. század második negyedétől reformátusok lakták, akik eklézsiát is alkottak, 1671-ben lelkészül beiktatták Kecskeméti Jánost. Dr. Béres Mária ré­gészeti föltárásából tudjuk, hogy a kaputorony nyugati felét újjáépítették, az erőd északnyugati szakaszát 80 cm mélyen aláfalazták.
A második helyreállítás. 1686-ban a fölszabadított Szeged várától visszavonuló török csapa­tok ismét végig pusztították a Maros-vidéket. A canonica visitatio 1782. július 7-én fölvett jegy­zőkönyve szerint: „Ecclesiae haec ex anti quis ruderibus ignotis restaurata anno 1723 sub Parocho Samuele Bieliczky, ab eo tempore nul­las passa vicissitudines." Mivel ismeretlen, régi romként emlegették a templomot. Valószínű, hogy a 17. században az oda települt reformátusok csak az erődítményt állították helyre, a templomot nem. Amikor 1723-ban Bieliczky Sámuel plébános hozzákezdett az egyházközség újjászervezéséhez és a templom helyreállításához, az utolsó futástól csak 37 év telt el, a templom romossá válásának emléke mégsem élt már, ugyanis ismeretlen idejű pusztulásról álltak. A régi harangra vonatkozó adatok is az 1596. évi pusztulást valószínűsítik. A 19. században akad­tak rá. Návay László azt írta róla: "Ebben az időben [1860 körül] találták meg az alapásások alkalmával a templom régi harangját; kehellyel és ostyával díszítve, ami valószínűleg a templom első elpusztulása alkalmával került a földbe. A nép babonás tisztelettel ragaszkodott hozzá, »Rákóczi harangnak« hívta, és majdnem forradalom volt, mikor Oltványi Pál plébános a harangot újra megöntette. A háború azóta végképp megette." A harang a gótikus templomé lehetett, hiszen akkori szokás szerint nem szöveg, hanem jelkép díszítette. Olyan régen áshatták el, hogy a népi emlékezés mit sem tudott róla. A templom hosszú ideig lehetett romos állapotban, régi titulusa (Szent Márton) szintén feledésbe merült, az újjátelepülés után Szent László lett a templom védőszentje. A templom romos állapota minden bizonnyal 1596-tól 1723-ig tartott.

 

A templom déli frontja az 1753, évi térképen

A harmadik fölperzselés során a török a harangtornyot is lerombolhatta. ugyanis Návay György és József 1753, évi birtokmegosztási térképe a helyreállított, tetszetős, gótikus stílusú templomot ábrázolja. Az ekkor keletkezett két térkép huszártornyot vagy inkább a kórus fölé vont tornyot tüntet föl, a gótikus harangtoronynak nyoma sincs. A templom gótikus vonásai: alapterületéhez viszonyítva magas párkánymagasság, a meredek tető, a vertikális tömeghatás. A sekrestye szerényen húzódik meg a szentély mellett, amelynek nyomatát a legújabb régészeti föltáráskor még föl lehetett ismerni. A templom ekkor 20 m hosszú volt valószínű. hogy mérete a helyreállítás során nem változott. Az egyház­községi iratok szerint az újjáépített hajónak csak a déli oldalára helyeztek ablakokat, mégpedig kettőt. A harmadik egy kis négyszögletes ablak volt a karzat fölött. A Bieleczky-féle helyreállítás látvány szempontjából jól sikerült, de építőművészeti és technikai színvonal tekintetében akadnak a kor elmaradottságából adódó hiányosságai. Ilyen, hogy a hajó és a torony tetőszékét nem kötötték le a falhoz.
A harmadik helyreállítás. 1759 nyarán förgeteges vihar és jégeső söpört végig Földeákon. Az ekkori panaszos levél szerint: "Templomunknak egynéhány száz esztendőktől föl állott Fron­tispiciumát, Tornyát leszakasztván egészen a sanctuariumig [szentélyéig] mind belül és a Templomunkban a padlás orgonát és kívül is tetejét, nagyob béli harangunkat ízrül porrá öszve törte." Ácsmesteri szakvélemény alapján a helyreállításhoz 200 fenyődeszkára, 40 ezer zsindely­re. ötszáz fenyőlécre, három mázsa vasra volt szükség. A költség 847forintra rúgott. Ha a tornyocskát is helyreállítanák, 400 forint kellene. Mindezekhez még kőművesmunkák is járulnak; a harang 184 forintba, az orgona 180, a kórus szé­kei 150 forintba kerülnének. Az 1766. évi espe­resi látogatásról szóló jegyzőkönyv szerint a Návay család a templomot helyreállította, csak dísze hiányzott: a tornya. Návay Görgy 1746-ban kis aranykelyhet ajándékozott a templomnak, majd megépíttette a kriptát. Kérésére Engl Antal püspök - mint az egyház jótevőjének - 1758. október 12-én kiváltságként engedélyezte, hogy saját költségén az ő és leszármazottai számára urnák és koporsók befo­gadására alkalmas kriptát építsen, és oda minden taksa (díj) nélkül temetkezzék. A plébánost kötelezte, hogy a kriptában nyugvók lelki üdvéért tizenkét szentmisét mutasson be. Más temetésekért nemesek után 20, nem nemesek után 12 forint illette a plébánost. A kripta csapóajtaja a szentélyből nyílt, de ez nem látszott célszerűnek, ezért Návay Antal 1783-ban kívülről nyitott lejá­ratot, és vasajtóval látta el. 1923-ban Návay László ezt is föltárta. A folyosószerű lejárót a sekrestye mellett alakították ki. Átvágták a külső körfalat és a templom alapfalát is. A kriptaajtónál öt lépcső vezetett lefelé, egy vízszintes folyosó szakaszt ismét három lépcső követte. a kriptába lejtős Út vezetett. Ez a kripta előtere volt. Innen az egyik kripta a szentély alá nyúlt, a másik minden bizonnyal nyugat felé lehetett. Ennek el boltozata már korábban beszakadozott. Návay László az első világháború kitörése előtt hallotta egy kőművestől, hogy ezt a részt 1870 körül befalazták. A lejárat mellett is volt egy koporsó­fülke, és valószínűleg a bejárattal szemben is lehettek fülkék, de a föltárás idejére itt a boltozat beszakadozott. A kriptában nyugosznak: ld. Návay György (1694-1759) Csanád vármegye alispánja és neje Csurik Katalin (1698-1746), gyerekei: N. János (1714-1766) főszolgabíró és neje Hódy Ilona (? 1766), ifj. N. György (1721-1772) főjegyző, táblabíró) és neje Pongrácz Katalin (t 1786), tl­uk Návay Mihály (1742-1805) Csanád vármegye alispánja és neje Fejérváry Magdolna (t 1805); ld. N. György tIa N. Pál (1731-1775) vármegyei föpénztárnok és 2. felesége Sőtér Ágnes (? 1763), 3. felesége Skvarics Magdolna (? 1816); N. Pál gyermekei: N. János (? 1816) és neje Szentiványi Rozália (? 1805), menyük N. Mihályné Dusek Patienti a (t 1845)<; legitj. N. György (t 1829), neje Kárász Josefa (t 1840); Újfalvi Ferencné Návay Mária (1766-1832); valamint a családnak számos kiskorában elhalt gyermeke.
A negyedik helyreállítás. A templomot a Historia domus szerint 1778-80-ban kibővítették. A nyugati sarkok támpilléreit levésték, és a hajót egyharmad hosszúsággal, mintegy 5,5 m-rel megnövelték. Návay László szerint a bővítmény déli oldalán csúcsíves ablakot alakítottak ki, sőt a rokonoktól azt is hallotta, hogy a gótikus ablakok színes üvegfestéssel voltak ellátva. Ekkor fából kis torony is készült. Vertics József 1787. évi térképén ezt a templomhajó mellé épített fatornyot tünteti föl. A kórusra kő oszloplábakon falépcső vezetett. Az 1778-ban megkezdett bővítéssel a templom fölszereltsége és berendezése is fokozatosan tel­jessé vált. 1778-ban az Oltáriszentség őrzésére tabernákulumot és 32 fenyőfapadot készíttettek. 1796-ban I50 forint költséggel főoltárt. 190 forintért szószéket, 35 forintért gyóntatószéket csináltattak.A szentély boltozatának építési idejéről kü­lönfélék a föltevések. Návay László szerint: "A szentély [...] megkapja a bolthajtást, mégpedig egyszerűen szolgaian utánozzák a sekrestye bolt­hajtását". Ebből az tűnik ki, hogy a két munkálat két építési periódusban épült. A szentély boltozá­sa az 1778-80. évi bővítéskor készült. A templom helyreállítása és bővítése szakavatott tervezőt tételez föl. A boltozatos kórus-szerkezet kialakítása; csehsüveg boltozással, a homlokívek, oszlopkötegek, bordák alkalmazásával a szen­télynek igényes újraboltozása; a templomhajó fafödémének esztétikai érzékkel való megtervezése; a templom méretéhez arányosan alkalmazkodó fatorony megalkotása, a kő oszlop lábakra épült kórusi falépcső stb. kialakítása átlagon felüli képességű mérnöki szakértelemmel készült. A Návay családnak ekkor volt egy kiváló mérnök tagja Vertics József (1747-1828) személyében. Vertics 1777-ben kötött házasságot Návay György unokájával. Veronikával. Ö volt akkor Csanád és Csongrád vármegye egyetlen fölmé­rője, igy föltehetően őt kérték föl a templom átépítésének megtervezésére. Vertics mint földmérő épületeket is tervezett, 1780-ban a makói megyei széképület is az ö alkotása volt.

 

A templom látképe Vertics József 1787. évi térképén

 Návay Antal 1783. február 15-én 2000 forintot hagyományozott a templomra. Ennek feléből épült a főbejárat elé I 824-ben a téglatorony. Ezt a tornyot ábrázolta Molnár Pál építészmérnök, aradi királyi főmérnök a templomról 1874-ben készített alaprajzán. A torony megépítésével befejeződött a templom hosszirányú bővítése. 

 A templom rekonstruált alaprajza. (19. sz. közepe)

Az ötödik helyreállítás. Az 1835. június 9-én tartott canonica visitatio jegyzőkönyve szerint a templom és a torony zsindellyel van födve, a fa­lak javításra és festés re szorulnak, villámhárító nincs. az ajtók és ablakok tűrhetetlen állapotban vannak. Ezért Lonovics József püspök elrendelte, hogy szorgalmazni kell a templom külső és belső rendbe hozatalát. Ennek nyomán cserélték ki a csúcsíves ablakokat barokk nyílászárókra. A templom 4-4 barokk ablakot kapott. "Ez annyira nemrégen volt - szögezte le 1923-ban Návay László -. hogy öreg dajkám mesélte. hogy ő még emlékezett rá, hogy a nép örült, hogy a templom világos lesz." Návay László meg is becsülte az ablak csere időpontját: n 1830-40 között a régi ablakokat elfalazták, és [a templomot] barokk ízlés szerinti nagy, széles ablakokkal látták el". Návay László még egy megjegyzést tett: "Tamay Fánny néném anyjától hallotta, hogy a csúcsíves ablakok színes üvegfestéssel voltak ellátva, és ezeket egyszerűen kidobták". (Fanny néni, Tar­nay Mihályné 1836-ban született. az ő édesanyja Návay Károlyné Saátor Janka 1828-ban kötött házasságot, meghalt l883-ban.) Tehát a csúcsíves ablakokat 1835-1840 körül cserélhették ki. A templomnak három stílustörténeti korszakát szokták megkülönböztetni: gótikus, barokk és neogót időszakot. A barokk korszak kétséges. ugyanis a 18. század második felében, az egy­harmadnyival történő bővítéskor az Új falrészbe csúcsíves ablak és a nyugati sarkokra egy-egy gótikus támpillér került. A reformkorban elhe­lyezett ablakok lehettek barokk ízlésűek. de ezzel még nem vált uralkodóvá a barokk stíluselem, hiszen a szentély ablakai továbbra is csúcsívesek. és a legfőbb külső tagoló elem mindvégig a góti­kus támpillérsor maradt. A sekrestye a középkor óta a szentély északi felén állt, mérete többször változott, 1829 után nyugati és északi irányban bővült. Az oratórium a szentély déli oldalán - Návay László becslése szerint - 1802-ben épült, fönn állt 1923-ig.Az 1835. évi canonica visitatio szerint a 2 szo­bából, cselédszobából, konyhából. Kamrából, ko­csiszínből, fásszínből és istállóból álló plébánia. amely náddal van födve, nád a kerítése is, nagyon rossz állapotú. összeomlás előtt áll. Javítás helyett új plébánia építendő. A község növekedésére való tekintettel ebben káplán szoba is kialakítandó. A Návay Antal-féle alapítvány másik feléből 1836­ban 400 forint költséggel új plébániát emeltek.A templom védőszentjének, Szent Lászlónak tiszteletére XIII. Kelemen pápa 1768. március 28-án teljes búcsút engedélyezett. Ezt Engl Antal püspök egyházlátogatása alkalmával, 1768. jú­nius 19-én hirdette ki. 1779. április 24-én V. Pius pápa hét évi időtartammal szintén teljes bú­csút engedélyezett. Ezt Christovics Imre püs­pök 1779. június 15-én hirdette ki. VII. Pius pápa 1802. január 26-án meghosszabbította. A búcsúra (június 27-én) a környező falvakból is sok búcsús érkezett. Délelőtt egyházi ünnepet tartottak. délután és este vidáman szórakoztak. Mivel az átvirrasztott éjszaka után, másnap is vontatottan haladt a robot-munka, ezért a Návay család a 'hívek nevében' a szentszéktől kérte a búcsú ünnepnek a következő vasárnapra való áttételét. XVI. Gergely pápa 1842. január 28-án helyt adott a kérelemnek. Az 1848-as forrada­lom idején a hívek írásban kérték a búcsú ün­neplés visszahelyezését. Hivatkoztak arra, hogy az áthelyezés óta ismételten jégeső verte el a bú­zát, melyben lsten kezét látták. Kérésüket a püs­pök 1848. június 20-án kelt leiratában engedé­lyezte.1793. Július 19-én Rómában kelt hiteles ok­mánnyal ellátott szent kereszt ereklye lett elhe­lyezve. Ezt 1800. április 7-én Kőszeghy László püspök hitelesítette, és engedélyezte ki helyezését köztiszteletre a szent kereszt föltalálása és föl­magasztalása ünnepén, valamint nagyböjt vasárnapjain. A templomban három oltár volt: Szent László, Nepomuki Szent János és Szent Rozália szűz ol­tára. A templom fölszerelése és berendezése fo­lyamatosan gyarapodott. 1723-ban szerepel az ostyasütő vas. 1746-ban Návay György kis aranykehellyel ajándékozta meg a templomot. 1772-ben baldachin (40 forint), 1778-ban taber­nákulum és 32 fenyőpad, I 779-ben Szent László kép, 1796-ban nagyoltál' (150 forint), szószék (190 forint) és gyóntatószék (35 forint) készült. A templomban állt még egy Szűz Mária szobor. A falakat képek nem díszítették. A vízáradások miatt nagy tisztelet övezte Nepomuki Szent Já­nos alakját. A templom előtt állt a szobra. amely idővel 'tönkre ment'.A fölújított, szépen megvilágított templom nem sokáig működhetett lsten házaként. Az 1845 májusi árvíz elpusztította a falut. és a település rövidesen új helyen épült föl. Návay Károlyné az új templom építésére kétszázezer téglát adományozott.  

 A magtárrá átalakított templom

 Az elhagyott templomot kétszintes magtárrá alakíttatta át, tornyát 1874 és 1883 közt lebontatta. A torony 1874-ben, Molnár Pál fölmérésekor még állt; megszüntetése mindenképpen 1883 előtt történt, ugyanis ebben az évben halt meg a bontást elrendelő Návay Károlyné.
A hatodik helyreállítás. Návay László (1883-1954) orosz fogságból hazaérve, Návay Aranka, Návay Tamás és Návay Andorné áldozatkészsé­gével 1923-24-ben fogadalomból újjáépítette az egykori templomot. Kikérte hozzá Istók Zoltán­nak (1896-1977), a makói városi mérnöki hivatal mérnökének szakvéleményét. Istók Zoltán alapos fölmérési és átalakítási rajzokat is készített, de az épület föltárását és a helyreállítását jó érzékkel, autodidakta módon maga Návay László végezte.  

 Istók Zoltán rajza a helyreállításról

 Istók Zoltán a főhomlokzatot bélletes kapuval, rózsaablakkal, középre helyezett toronnyal, a toronysisakot lépcsőzetes tagolással akarta megoldani, Návay László viszont a brassói fekete templom mintájára a tornyot a templom észak­nyugati sarkán építtette föl. Visszaállította a gó­tikus ablakokat. A kórust megnagyobbíttatta, a karzat új keresztboltozatának pillérei a középkori templom nyugati zárófal ára kerültek. A belső falfelületet - a padláson megfigyelhető - tojás színűre festették. a szentély boltozatának ívmezőibe arany csillagok, a diadalívre színes inda motívum került.

 A Bánszki Tamás-féle oltárkép

A főoltár, a szószék és a kegyúri pad az el­bontott makói marosi fahíd anyagából készült. A neogótikus főoltárt 1927-ben Návay Aranka adományaként, Návay László tervei alapján Gardi István helybeli asztalosmester készítette. Középütt Mária, Szent József és Szent László szobrával; a szárnyasoltár két szárnyán a történeti Magyarország búcsújáró helyeinek Mária­képeit festették meg: jobbról keletet Mária­ Radna, délt Tersattó-Fiume, balról északot Nagyszombat, nyugatot Fraknó vára kegyképével. A Cecília oltár Návay Mária adományából készült anyjának, Návay Cecíliának emlékére Szent Cecília római szobrának márványmásolatával. A téglából falazott másik mellékoltárt - egy apáca festette szentsír képpel - a bejárat melletti fülké­ben helyezték el. A kor historizáló fölfogásában helyreállított templomot Szűz Mária a kereszté­nyek segítsége tiszteletére 1924. május 24-én Glattfelder Gyula püspök szentelte föl.

 A helyreállított templom 1 924-ben

 A helyreállításról Návay László forrásértékű följegyzéseket készített. Az időközben elkallódott vagy ismeretlen helyen lappangó Historia domus, és kánoni látogatási jegyzőkönyvek templomra vonatkozó adatairól korábban Kiss József ( 1956­1959) földeáki plébános készített pótolhatatlan jegyzeteket.

 

 Návay László vázlata a templom átalakításáról (1923.)

 Harangszentelés

 Búcsú a templom előtt

 A templom környékén 1860-ban Oltványi Pál plébános, 1923-ban Návay László, 1960­ban Hamvas István makói templomigazgató, 1965­ben Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója végzett kisebb, szondázó ásatást.

 

Szentély

A hetedik helyreállítás. Az 1970-es években a gótikus falszövet és a boltozat egyre jobban kez­dett szétnyílni, a fedélszék - ácshiba folytán - a boltozatot terhelte, a toronysisak olyan avult volt, hogy le kellett emelni, a sisak alatt a torony fala megrepedt. A falu és a Szeged-csanádi püspökség 1989-ben bizonyos állagmentő munkálatokat kezdeményezett. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség javítások helyett az általános helyreállítás mellett foglalt állást. Ennek következtében ugyan késtek a helyreállítási munkálatok, de a szakszerű műemléki föltárás az épülethez méltó alapossággal történhetett meg. A régészeti kutatást dr. Béres Mária, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze végezte. Munkássága kiterjedt a templom külső falkuta­tásra, épületdiagnosztikai vizsgálatokra, a belsődíszítő festés infra kamerás föltárására, a középkori erőd rekonstrukciójára és a templomdomb területén folytatott ásaltásoknál.Az 534,88 négyzetméternyi szelvényes föltárás közben hét alkalommal kutatóárkos átvágásra is sor került. Ezek során a templomdombon II. századi település nyomaira. 11-12. századi temetőre, 12/13-14 századi sáncolás és megtelepedés nyomaira bukkantak. Az építészeti terveket a szegedi Tér és Forma Építéstervező Kft. Csépe László, Lakatos László. V. Zákányi Ildikó közreműködésével Sípos György vezető tervező készítette. Kivitelezte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Szegedi Műemlék Helyreállító Kft.

 

A homlokzat falkutatása(1990.) 

 A templom és az erőd rekonstruált alaprajza

 A helyreállítás során nem változtattak a templom hosszán, nem bontották vissza a középkori állapotra. Megtartották az utolsó periódus párkánymagasságát is. Az 1923-24-ben épített tornyot viszont elbontották, mivel ott a koráb­bi ismert periódusok egyikén sem állt torony. A templom - a nyírbátori templom tetőformáját követve - meredek. gótizáló tetőszerkezetet kapott. Az 1753. évi térkép templomábrázolásából kiindulva huszártornyot terveztek, de annál nagyobb keresztmetszetűt, hogy harangok el­helyezésére is alkalmas legyen. A huszártorony nem a középkori hajó fölé került, hanem az 1778-80. évi bővítésre. Az oldalhomlokzat őrzi a Návay László helyreállítást, de a templom két fő építési korszakát eltérő vakolat-textúrával és a fehér festés kétféle színárnyalatával érzékeltetik. A tetőhéjazat a korhű zsindelyezés helyett hódfarkú cserépfödést kapott. 1998-ban a templomot körülvevő erődöt is rekonstruálták.

Nagyon tanulságos volt a természettudomány bevonása a templom építészeti időrendjének meghatározásához. Dr. Béres Mária kezdeményezésére 1993-ban Kölnben a falazóhabarcs mintavételeiből tennolumineszcens vizsgálatokkal meg tudták határozni a szentély falszöveteinek korszakonkénti szakaszait. A hódoltság kori rombolás a gótikus ablakok csúcsáig elpusztította a szentélyt, a templomhajó nagy részét alapokig. A hajó déli oldalán, a szentély utáni első ablak egy része még eredeti. Bieliczky Sámuel a szentély falát fölfalaztatta a padlásterében látható koronázó párkányig, vagyis a mai boltozat fölötti párkányban végződő fal fölső széléig; erre sík födém került. Návay László leírása szerint: "nád stukatúrral volt födve". A tetőzetet is náddal födték, a járófelület téglával burkolt.

Az óföldeáki erődtemplom a térség egyetlen falusi gótikus temploma, a magyar művelődés­történetnek országosan is számon tartott, egyedülálló műemléke.

 IRODALOM: Oltványi Pál 1866., MY 1927. július 16. Dávid Katalin 1974., Gilicze János 1989., Tóth Ferenc 1990., Béres Mália 1994., Béres Mária 1995., Béres Mária 1998.

Tekintse meg a helyreállított templomról készült képeket itt->

 

 

vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

lap tetejére