Településtörténet

Földeák neve okleveleinkben a 15. század elejétől fordul elő: Fyldeak (1406), Fyldyak (1411), Feldeak (1415), Fildeak (1427) formá­ban. Személynévi eredetű: Fil illetve Fül deákról, vagyis bizonyos írástudó Fülöpről, paptól, kán­tortól, íródeáktól kapta nevét.

Legrégibb birtokosai királyi emberek voltak. Ezután többtucatnyi - zömmel egytelkes - nemes ember lakta. Az adóösszeíró 1555-ben sem talált jobbágyportát, ekkor is kizárólag nemesek lak­ták. Ez az öntudatosabb népesség a szomszédos helységek lakóihoz képest társadalmi elitet kép­viselt, amely magasabb életvitellel járt. Ezzel függhet össze, hogy dombra épített templomukat körítő fallal erőddé alakították. A török-tatár csa­patok I 596-ban a falut fölperzselték, a pusztává vált települést a 17. század közepén makói és vásárhelyi reformátusok szállták meg. Mint kama­rai település a magán földesúri hatalomtól független volt, lakói adót a pozsonyi királyi kamarának fizettek. Önálló bírája, tanácsa és pecsétje volt. Minderről Wesselényi Ferenc nádor nem tudván, a falut 1662-ben Balassa Imrének aján­dékozta. A nádor hiába vonta vissza az ado­mánylevelet, az erőszakoskodásáról híres Balassa rá sem hederített, csak 1679-ben a szarvasi török aga fölszólítására hunyászkodott meg. A Szeged alól menekülő török csapatok a falut 1686-ban ismét elpusztították. A földeáki pusztát 1700-ban Makó város bírta. 1720-ban szegedi kirajzású településként éledt újjá. A 300 főt számláló Föl­deákon keresztelési anyakönyvet 1723-tól, halottit és esketésit 1733-tól vezettek. I 729-ben Návay Já­nos (?-1730) csúti prépost, váci kanonok, a nagy­váradi nagypréposti főesperes. volt szegedi plébános 4500 rénes forintért megvásárolta a mintegy 12 ezer holdnyi Földeákot, és öccsére, Györgyre (1694-1759), valamint néhai bátyjának kiskorú fiára, Józsefre ('7-1765) Íratta. Hosszú pereskedés után, 1753-ban atyafiságos egyezkedéssel két egyenlő részre osztották a községet és határát. A falu gyorsan növekedett. lakóinak száma 178I-ben 1036. I 802-ben 1509, I 835-ben 1935.

A templom kriptájába közrendűek nem temet­keztek, bár nem volt tiltva. A templom cintermét is csak a jobb módúak vették igénybe, ugyanis 1765-66-ban 1-2, 1782-ben 10 forint volt egy hely. A templom déli oldalán egyszerű műkő fej fával van megjelölve néhány sír.
A régi köztemető helye nem ismeretes. a köz­ség keleti részén esett messze a házaktól. Hamar betelt, 1776. március 27-én újat nyitottak, de 1831-re ez is betelt. Újat kezdtek az Újföldeák felőli részen: ezt használták az újföldeáki temető megkezdéséig, 1846. október 4-ig.

Földeákot az 1845. május 28-i árvíz elpusztította. Az elöljárók csereszerződést kötöttek az urasággal, és I 846-ban hozzákezdtek Új-Földeák fölépítéséhez. A Tisza és a Maros árja a régi falut ezután is többször (1853. 1855, 1857, 1860) el­öntötte. Utóbb az új település lett a Földeák helységnév hordozója. A Návayak kastélyai a ré­gi településen maradtak, 1950-ig Földeák községhez tartozott, mint külterületi lakott hely. I 863-tóI Óföldeáknak kezdtek nevezni. Az 1880. évi kataszteri térkép Földeák pusztán alig húsz házat tüntetett föl; lakói urasági cselédek lehet­tek.

Önálló tanácsú községgé 1950-ben alakult. 197I-től 1990-ig Földeák közös tanácsának társ­községe, 1 990-től ismét önálló község. Területe 1956-ban 6213 kh, ] 990-ben 3509 ha. Lakóinak száma 1870-ben 368, 1900-ban 586. I941-ben 1219, 1990-ben 565. A Földeák központú Béke Mgtsz. 1949-ben alakult. Az 1960-ban létreho­zott Aranykalász Tsz. 1 962-ben egyesült a makói József Attila Termelőszövetkezettel. A mezőgaz­dasági területből 1955-ben szövetkezeti tulajdon volt 2993 kh (51,3%). Fő terményük a búza, ku­korica, takarmánynövények, vöröshagyma, a ház­táji földön fokhagyma. A Gencsháti Állami Gaz­daság 1946-ban alakult Návay Géza uradalma helyén. Rizstermesztésért 1955-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállítás nagydíját kapta. A Gorzsai Állami Gazdasággal 1962-ben egyesült. Kisipari termelőszövetkezet 1955-ben I telephellyel 2 dolgozóval üzemelt vegyesipari ágazatban. Ekkor két általános iskola mÜködött 4 osztállyal. 7 tanerővel. 121 tanulóval. Kultúrház, könyvtár és mozi 1962-ben jött létre Návay László átalakított kastélyában. Önálló orvosa, állatorvosa nem volt, 1955-ben egy szülésznő működött. A község villanyt I 948-ban. törpe­ vízművet 1 962-ben, gázt 1988-ban kapott.
A magtárrá átalakított középkori templomát a hadi fogságból hazatért Návay László fogadalom­ból templommá állította helyre. 1924-ben Szűz Mária a keresztények segítsége tiszteletére szen­telték föl. A Návay Tamás - Návay Lajos féle kastélyban 1 949-től szociális otthon működik. A gencsháti Návay Géza-féle kastély Cecília alapít­vány kezelésébe került. 1996. október l8-án Gyulay Endre Szeged-csanádi püspök áldotta meg.

IRODALOM: Borovszky Samu 1896. Oltványi Pál 1866.

 

 

 

lap tetejére